A könyvtárunk Csókán

A csókai könyvtár a visszaemlékezések alapján már a II. világháború előtt működött. A Léderer testvérek, Artúr és Károly magánkönyvtáraként.

A magánkönyvtár 1946-ban közkönyvtárrá alakult, a József Attila Művelődési Központ berkein belül. 1967-től községi könyvtárközponntá válik.

Az épület amelyben ma is működik a település szívében lévő Helyi közösség tulajdonában van, a Titó Marsall utca 2. szám alatt. A Csóka Művelődési és Oktatási Központ Városi Könyvtára nevet viseli, és megőrizte központi könyvtár jellegét, és feladatait. (Kép1) Kétnyelvű környezetben élünk, ezt a könyvállomány is tanúsítja. A magyar nyelvű könyvek beszerzése költségesebb a behozatal miatt, így nem tudunk lépést tartani a többségi nemzet könyvkínálatával. Ezért más tipusú tartalommal igyekszünk ezt ellensúlyozni.

Intézményünk olvasóteremből , gyermeksarokból,  és a raktárhelyiségől áll.

Könyvtár egykor és ma

A könyvtár már nem az a hely, ahol a légy zümmögését is hallani, s ahol
kizárólag poros kötetekből lehet készülni a vizsgákra.”

Manapság azt hiszem jól megállja a helyét az a mondás, hogy a változás az, ami életünkben az állandóságot jelenti. Ez a tény határozza meg a könyvtárak életét is. Legfontosabb feladatunk a változásokhoz való igazodás. Ehhez ismerni kell azokat a tényeket és trendeket, melyek az adott közösséget  motiválják, mert ezek alapján lehet meghatározni a változásokkal kapcsolatos feladatokat. A könyvtárak története során az ékírásos tábláktól az online adatbázisokig sok minden megváltozott. A könyvtár azonban, még ma is olyan szervezet, amelyben könyvtári szakemberek az információk és az információhordozók rendszeres gyűjtését, azok feltárását, megőrzését végzik, hogy a felhasználók különböző igényeit és szükségleteit szolgáltatásokkal kielégítsék.

A szolgáltatás az egész könyvtári rendszer működésének a végcélja. A könyvtári gyűjtemények a szolgáltatások révén nyerik el létük valós értelmét. A könyvtári szolgáltatások sokrétűek, melyek a közösség igényeihez és a különbőző célcsoportoknak megfelelően kínálnak változatos időtöltést. Manapság a felhasználók új generációjával dolgozunk, előtérbe kerülnek az egyéni igényekre szabott szolgáltatások.

Az olvasóvá nevelés

 “A könyv a szellemi manna, amelyből mindenki jóllakhatik, az égi táplálék, amely minél inkább fogyasztják, annál több lesz belőle, a bűvös kenyér, amely senkit nem hagy éhen, minden ínségest kielégít, hatalmassá tesz, úgyhogy mindenki az ismeretek tőkése és nagybirtokosa lehet általa, gondolat-milliomos.” (Kosztolányi Dezső)

Az olvasóvá nevelés megalapozása kisgyermekkorban kezdődik.
Aki sokat és jól olvas, annak kitűnő lesz a szövegértése. Akinek jó a szövegértése, az könnyebben tanul, a legtöbb tantárgyból jobban teljesít és könnyebben sajátít el új idegen nyelveket. Kibővül a világról szerzett ismeretanyaga, és ezzel párhuzamosan egyre ügyesebben és magabiztosabban tájékozódik majd a világban. Az olvasóvá nevelés hosszú folyamat, aminek megalapozása jóformán már születéskor elkezdődik. Kezdetben az anya által dúdolt ringatók, ölbeli játékok, később a böngésző típusú és képeskönyvek inspirálta közös beszélgetések, történetszövések segítenek abban, hogy átvezessék a kicsiket a hétköznapi történeteken keresztül a rövidebb, majd egyre hosszabb, összetettebb mesékhez. S mint tudjuk, a gyakori, rendszeres mesehallgatás az olvasóvá válás első lépcsőfoka. A gyermekek ismerkedése a könyvvel és egyéb dokumentumtípusokkal életük korai szakaszára tehető.

Tudattalanul vagy tudatosan már a családban megkezdődik a gyermekek könyv-,könyvtárhasználati és olvasóvá nevelése. Kialakul egyfajta pozitív hozzáállás.

Az elsődleges cél annak elérése a szülőkön keresztül, hogy a gyermeknek legyen kapcsolat a könyvvel és irodalommal, a mesével és a gyermekkönyvtárral.

Ezek a gondolatok vezéreltek bennünket, amikor először megszerveztük a baba-mama olvasóklubbot, amely nagy népszerűségnek örvend a kismamák körében. Péntekenként délelőtt 9 órától 11 ig találkoznak nálunk a leendő anyukák, és gyermeknevelési, gondozási, fejlesztési szakkönyveket olvasnak és osztják meg egymással tapasztalataikat, valamint népmeséket, mondókákat olvasnak egymásnak.

Az olvasóvá nevelés erős érzelmi megalapozását jelenti az anyához, a szülőhöz erősen kötődő időszakban, ha a szülők mind élőszóban, mind könyvekből mesélnek gyermekeiknek.

A rendszeresen mesét hallgató gyermekek 1-1,5 évnyi előnyre tesznek szert értelmi fejlődésükben a mesehiányos családban felnőtt társaikkal szemben. (Nagy Attila – Katsányi Sándor: Könyvtárosok kézikönyve 4. kötet)

Ismerkedés a könyvek otthonával

“Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára.” (Fekete István)

Fontosnak tartjuk a gyermekek beszoktatását a könyvtárba. Már a 3-4 éves emberpalántákat nevelőik kíséretében rendszeresen vendégül látjuk, különféle foglalkozásokat szervezünk számukra  a gyermekrészlegen. Papírszinházat nézünk, diavetítést szervezünk számukra, meseolvasást-illusztrálást, különféle kézműves foglalkozásokat, alkalomadtán pedig lapozgató napot tartunk, ahol, mindenki a neki tetsző kiadványokat, leporellókat nézi át, és meséli el.

Kisdiákok birodalma

 “A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, és az olvasó, aki olvassa.” (Kosztolányi Dezső)

 A jövő könyvtárának egy komplex könyvtári rendszerben működve alkalmas kell lennie a nyilvános információk, a felhalmozott tudás és a műveltség hozzáférhetővé tételére. Ehhez szükségünk van tudatos felhasználókra, akiket az évek folyamán magunk nevelünk ki.

Kisiskolás korban egy kicsit elengedjük a kezüket. A közös felolvasások mellett, elérkezik az első önálló olvasás ideje. Sajnos a legtöbbször ekkor tapasztalhatjuk, hogy a gyerek egyre ritkábban nyúl a könyvek után. Ezért fontos, hogy olyan hozzáértő szakember nyújtson nekik segítséget, aki tud olyan személyre szabott érdekes olvasmányt kínálni, hogy az olvasás valóban izgalmas élmény legyen. Ebben az életkorban az egyes tanórák is kikerülnek az iskolai tantermekből. A tapasztalatok alapján a tanulók nagyon szeretik a könyvtári órákat, szivesen jönnek, és várják már a következő alkalmat. A kézműves foglalkozások mellett egészségügyi előadásokat is szervezünk számukra, hiszen a helyes táplálkozás, a tisztálkodás, és a testmozgás fontosságára nem lehet elég nagy hangsúlyt fektetni. Ebben a munkában a helyi egészségház dolgozói vannak a segítségünkre, akik lelkiismeretes és odaadó munkájukért dicséretet érdemelnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.